Ó, ma különleges napom volt, minden tekintetben, reggel szabadfoglalkozás volt, délben én főztem az ebédet, délután meg újrafestettem egy hatalmas rózsaszín elefánt fejét!
A szabadfoglalkozás azt jelenti, hogy bemelegítünk és mindenki fejleszti a maga gyengeségeit. Én pár percig zavarban voltam, hogy melyikkel kezdjem, aztán a zsonglőrködést választottam, mert ha azt megtanulom akkor már minden könnyebben fog menni. Például az élet, megtanulom biztonságban a kezemben tartani a tárgyakat, elkapni ha valami leesik, ilyenek.. Ezt a tevékenységet folytattam laza 2 órán keresztül, úgyhogy a végére már bal kézzel is el tudtam kapni a labdát:)
Az ebéd paprikás krumpli volt, a desszert meg tejberizs (valami furcsa dobozos málnasziruppal), amit azért csináltunk mert vagy 3 kiló kifőzött rizs maradt valahonnan és a Merete a lelkemre kötötte, hogy fogyjon el. Szerintem mindenkinek tetszett, meg is tanítottam nekik azt a jó magyar kifejezést, hogy "Köszönöm!", aztán elmosogattam.
A délutánt a műhelyben töltöttem, sőt, túlóráztam! A Mariana meghagyta, hogy az egyik elefántjelmezt újra kell festeni, kezdjem a rózsaszínnel, úgyhogy meg is csináltam, az egész kezem rózsaszín meg fehér meg piros meg lila, gyönyörűen nézek ki, és a legjobb benne, hogy nem jön le.
Tegnap a Dziwny beígért egy filmet a Dalai Lámáról, de miután 42 és fél percet töltöttünk azzal, hogy beállítsunk hozzá valamilyen feliratot (a végén nekem már a "Batman visszatér" is megfelelt volna), helyette inkább a Cirque du Soleil egyik régi előadását néztük meg ami fantasztikus volt! Meg vagyok róla győződve, hogy az ott előadott számok 95%-ának megvalósítása lehetetlen. Ennek örömére a többiek ráálltak a "Faragjunk világhírű akrobatát a Dittából" - prodzsektre, de hálistennek most jó pár hétig nem kell rettegnem az akrobatika órától, mert ezek után én nem inspirációt kaptam, hanem harctéri idegsokkot és köszönöm, nem kérem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése